SIRCH

A SIRCH család négy generáción keresztül csak helyi fogyasztásra termelt bort, és a szőlő nagy részét szövetkezetnek adta el. Giordano Sirch fiaival kezdte el kihasználni a piacot és kezdték el palackozni a boraikat.
Giordano az a gazda, aki úgy tűnik, örökölte a természethez és a régióhoz való ragaszkodást. Fia, Luca a szőlőültetvények és a regionális szőlőfajták megőrzéséért dolgozik. Ez nem könnyű feladat, mert a dombvidéken a szőlőtermesztés költségigényes, és a vidék borainak árai általában nem magasak. A legtöbb bortermelő a nagy pincészeteket és szupermarketeket is elég egyszerű Pinot Grigio, Sauvignon és Chardonnay borokkal látta el veszteséges áron. Az elmúlt években több szőlőbeszállító feladta, és eladta vagy bérbe adta a szőlőültetvényeket a Sirch családnak. Pierpaolo Sirch szőlészként szerzett magának hírnevet. Barátjával, Marco Simonittal (Simonit & Sirch) világhírűek lettek, és olyan híres szőlőültetvényeket gondoztak, mint Château d’Yquem, Cheval Blanc, Ornellaia, Allegrini, Bürklin-Wolf, Artist, Bründlmayer….
Egy család, amely életét a régiónak és a szőlőnek szentelte. Logikus, hogy az egyik legjobb borászt – Alessio Dorigo-t – keresték meg, hogy segítsen tökéletes borokat készíteni. Az elsők között ismerte fel az őshonos szőlőfajták varázsát. Ma a Sirch család alig több mint száz hektár szőlőültetvényt művel a Cividale melletti dombok gyönyörű vidékén. Sok terület közülük még átalakítás alatt áll. Hűvös mikroklíma, sűrű erdőkkel körülvéve, melyet az osztrák-szlovén határ hegyeinek szelei, a közeli Isonzo-völgy tavakkal és vízesésekkel, valamint a Földközi-tenger szárazföldi meleg szelei befolyásolnak. A meredek, köves talajok számos teraszt igényelnek.
A bor a földből születik, a SIRCH borok minősége pedig a Ponca évezredes eredetében rejlik. A Ponca, a Friuli dombok terroirját magában foglaló sziklaegyüttes neve. 65 millió évvel ezelőtt ezek a dombok a tengerszint alatt voltak három medencében, ahol lassan egyetlen sziklaképződménnyé alakultak ki. A Ponca, más néven a „flysch di Cormons”, váltakozó vastagságú márga (meszes agyag) és homokkő (meszes homok) rétegekből áll. A márga könnyen felszívja a vizet és puha textúrájú, míg a homokkő kemény és át nem eresztő.