Château La Garde

A Château La Garde egy „feltörekvő csillag” Pessac-Léognan AOC régióból. A birtok első írásos nyoma az 1756-os híres Cassini-féle térképen látható, de a központi udvarház (úgynevezett chartreuse) már 1732-ben felépült. A borászat történetében a legnagyobb fordulópontot az jelentette, amikor 1990-ben felvásárolta a neves Bordeaux-i Dourthe cég (negociant). A Dourthe óriási tőkét és szakértelmet fektetett a technológia modernizálásába és a szőlőterületek megújításába, ami drámai minőségjavulást hozott. Kicsit olyan ez a birtok a Dourthe-nak, mint egy kísérleti csúcsbirtok, ahol a legmodernebb precíziós szőlőművelést alkalmazzák.[[CUT]]
A Château La Garde terroirja a bordeaux-i borvilág egyik legizgalmasabb esettanulmánya. Amikor a Dourthe cég megvásárolta a birtokot, az egyik első és legnagyobb szabású projektjük egy teljes körű, mikroszintű talajtérképezés (szegmentáció) volt. Ez a kutatás feltárta, hogy a Martillac falucska határában elterülő, egybefüggő, mintegy 52 hektáros szőlőbirtok valójában egy geológiai mozaik: 27 különböző parcellatípust azonosítottak, amelyek mind eltérő talajszerkezettel és mikroklímával rendelkeznek. A birtok magját két kiemelkedő dombhát (úgynevezett croupes de graves) alkotja. Ezek a dombok a negyedidőszaki glaciális periódusok során alakultak ki, amikor a Garonne folyó őse hatalmas mennyiségű hordalékot rakott le. A felszínt vastag, durva, legömbölyített folyami kavicsréteg borítja, amely alatt mélyebb rétegekben agyag található. Míg a kavicsos felszín a vízelvezetésért felel, a mélyebb rétegekben található színes agyag (kék és vörös agyag) létfontosságú a nyári aszályos időszakokban. A vörösboros dombhátak lábánál, illetve a birtok alacsonyabban fekvő, északibb részein a talaj szerkezete hirtelen megváltozik. Itt a kavicsot felváltja a finom homok és az altalajban meghúzódó mészkő. Ez a hűvösebb terroir tökéletes mikroklímát biztosít a fehér szőlőfajtáknak (Sauvignon Blanc és Sauvignon Gris). A 27-féle zóna felfedezése teljesen megváltoztatta a birtok mindennapjait. Nemcsak a szőlőfajtákat (és alanyokat) válogatták meg patikamérlegen az adott talajhoz, de minden egyes parcellát külön, a saját igényei szerint gondoznak és szüretelnek. A pincében a tartályparkot is ehhez igazították: kis méretű, parcellaszelektált tartályokban, külön-külön erjesztik a különböző talajokról érkező tételeket, és a házasítás művészetével csak a legvégén gyúrják össze ezt a 27-féle karaktert egyetlen harmonikus borrá.
A borászat kiemelt figyelmet fordít a biodiverzitásra, rendelkezik a francia HVE (magas környezeti értékű) és a Terra Vitis minősítésekkel. A dűlők mellett meghagyott erdők, tavak és patakok gazdag állatvilágnak (köztük számos madár- és denevérfajnak) adnak otthont.