A Csoda Zöld Lé
A mai modern gasztronómia és a borok világának metszetében megkerülhetetlen manapság a verjus, mint ínyenc konyhai alapanyag, ami sokáig csak az olasz és a francia konyha kiegészítője volt. Nézzük meg tulajdonképpen mit is rejt ez a kifejezés.
A verjus egy francia eredetű szó; a vert (zöld) és a jus (lé) szavak összetételéből származik és nem más, mint az éretlen szőlőbogyó kipréselt leve alacsony cukor- és magas savtartalommal. Készülhet egyaránt fehér és kékszőlőből is és számos felhasználási módja ismeretes. A szőlő terméskorlátozása kapcsán alkalmazott július végi, augusztus eleji zöldszüretben eltávolított kizárólag egészséges fürtök bogyózásával, préselésével, majd azonnali palackozásával állítható elő. Nem tartalmaz alkoholt, hiszen az alkoholos erjedés nem megy végbe az italban, ennek megfelelően frissen viszonylag rövid ideig tartható el, ám a hűtéssel vagy pasztörizálással tartósított verjus felhasználhatósági ideje jelentősen megnövelhető.
A Közel-Keletről terjedhetett el, mint a leggyakrabban használt savanyító szer. Története egészen az Ókorig nyúlik vissza és tulajdonképpen megelőzte a borkészítési eljárás kialakulását. A 18. század végén az ecet térhódításával és a citrom megjelenésével párhuzamosan aztán fokozatosan visszaszorult a felhasználása, hogy majd az 1980-as években a olasz és francia borászok újra felfedezhessék és visszakerülhessen a gasztronómia világába és világszerte újra egyre népszerűbbé váljon.
Használhatjuk ételek és italok savanyítására, salátaöntetkhez, mártásokhoz, pácokhoz, de kiváló alkoholmentes italok is készíthetőek a segítségével.
Széleskörű felhasználhatósága mellett érdemes élettani hatásait is kiemelni, hiszen már Hippokratész is gyógyszerként ajánlotta az i.e. 5.században, mivel magas polifenol tartalma védelmet nyújthat a szív és érrendszeri megbetegedések ellen, mind emellett kiváló antioxidáns forrás.
A DropShop portófiójából beszerezheted: